Konstantinápoly

Konstantinápoly eleste - 1453 május 29

Május 29-e Konstantinápoly elestének az évfordulója. 
Ki is volt Konstantinos Palaiologos akinek a neve örökre összekapcsolódik e szomorú eseménnyel?

"Konstaninos Palaiologos, a görög-rómaiak fejedelme
harcba indul 1453 május 29-én" /Theofilos/

A görögök számára a mai napig halhatatlan az utolsó bizánci fejedelem, Konstantinos Palaiologos emléke. Ő volt az a hősies és tragikus történelmi alak, aki Konstantinápoly falain lelte halálát, a város törökök által való ostromlásakor, annak ellenére hogy elmenekülhetett volna. Utolsó csepp vérével is a bizánci birodalmat védelmezte, a hazát és a népet, melynek elkötelezett uralkodója és irányítója volt.

Konstantinápoly 1453-as török ostroma alatt, mely április 10-től egészen május 29-ig, a város elestéig tartott, II. Mohammed felszólította a fejedelmet hogy hagyja ott a birodalom trónját, vonuljon vissza a Peloponnézus félszigetre ahol biztosítja számára az önálló uralkodó státusát. Konstantinos történelmi és hazafias felelőssége tudatában, megtagadta a visszavonulást és elkötelezte magát népe oldalán. A szultán ultimátumát ennek veje, Izmail pasa adta át a fejedelemnek és ugyancsak ő kellett a nemleges választ apósának visszavigye. A Moszkvai Krónika ismeretlen írójától azt is megtudhatjuk, hogy Konstantinost saját nemesei is arra kérlelték, hagyja ott Konstantinápolyt és meneküljön. Arra biztatták, hogy ismeretlen helyen próbáljon új csapatokat szervezni és úgy vélték, hogy ezeknek, valamint az albánoknak a valószínű segítségével, ráijeszthetnek újfent Mohamedre, aki a város ostromát így feladná. Konstantinos senkire nem hallgatott. Azt válaszolta a nemes uraknak hogy soha nem határozná azt, hogy eme nehéz órákban magára hagyja a népet, a fővárost és az uralkodói trónt. Arra kérte őket hogy

"kérjétek tőlem inkább azt, hogy ne hagyjalak el benneteket. Igen, a kívánságom az hogy veletek halhassak meg."

Május 28-án Konstantinos elrendelte hogy litániát tartsanak a városfalakon és a város minden templomában. Ezen a litánián részt vettek a papok, a lakosság nagy-része, gyerekek, asszonyok. Szent képeket, ikonokat, tárgyakat tartva imádkoztak a város megmeneküléséért. A fejedelem összegyűjtötte vezéreit, tábornokait és elérzékenyítő, de egyben lelkesítő beszédében arra kérte őket, hogy minden csepp erejükkel azon legyenek hogy a török támadást véglegesen visszaverjék. A Szent Zsófia templomban tartott mise után, a fejedelem a város falain töltötte az egész éjszakát, bátorítva a harcosokat, végül maga is beállván a város védelmezői közé a Szent Romanos kapunál. Ezen a helyen támadt Mohamed a janicsárjaival, és ezen a helyen kiáltott fel örömmel a hajnali nap felkeltekor Konstantinos, azt hívén, hogy legyőzték a törököket. Sajnos Ioannis Ioustinianis vezér nem komoly sebesülése miatt történő távozása, zavart okozott a harcolók körében, és így eshetett meg, hogy Mohamed janicsárjai a meggyengült védelem miatt, nyitva találtak egy kiskaput, a Kerkoportát, és ezen keresztül bejutottak a várfalak mögé. Ugyanabban az órában halálosan megsebesült Konstantinos fejedelem is, és úgy ahogy kívánta, hazájának védelmezése közben hagyta itt lelke a világot.

Aj Sophia - a Konstantinápolyi Szent Zsófia templom

A törökök Konstantinápolyba való bejutásuk után, 3 napon át, elképzelhetetlen pusztítást és öldöklést végeztek. A janicsárok betörték a Szent Zsófia templom kapuit és a bemenekült tömeget lemészárolták, a szent tárgyakat megcsúfolták. Aki megmenekült, azt elhurcolták rabszolgának. Egy ma is élő mítosz szerint, amikor a törökök betörtek e csodálatos és egyedülálló templomba, Bizánc nagyságának e fenséges jelképébe, a pap misét tartott. A kelyhet tartó pap mögött megnyílt a fal és a papot elnyelte. A mítosz azt prófétálja, hogy amikor Konstantinápoly felszabadul újra, akkor a fal megnyílik és kiadja magából a papot, aki majd ott folytatja a misét ahol 1453 május 29-én abbahagyta. És akkor majd felébred a megkövült fejedelem, aki az Arany Kapu alatt alussza örök álmát és a törököket egészen Napkeletig kergeti.

Bibliográfia:
"Hlios" enciklopédia, Hellász I. kötet, "Hlios" folyóirat, "Történelem" Doukas, "Krónika" G. Frantzis, "Konstantinápoly bevétele a törökök által - 1453" M. Sofroniadou, "G. Kastriotou története" K. Paganel

Ágni